Si vis pacem, para bellum!

Jegyzet

Böjte Csaba atya levele

| |
 

Hogyan tovább? Nemcsak a részvények esnek, meg az árfolyamok, hanem mintha a világ nagyhangú elöljárói is elcsendesedtek volna. A politikusok elbizonytalanodtak, a bankárok sokkal visszafogottabban nyilatkoznak. Talán ez nem is volna baj, az a szomorú, hogy az emberiség nagy tömege, a holnaptól, már nem a jót, nem szép álmaik beteljesedését várják, hanem reményvesztetten félnek az eljövendő napoktól, mely nagyon sokak szerint csak munkanélküliséget, háborút, összeomlást, anarchiát, pusztulást fog hozni.

Rózsa-Flores Eduardo - Ágoston Dániel: Mesék a farkasbőrbe bújt Juhászról

|
Juhász Gábor a magyar politikai élet gyöngyszeme. Talán kevés olyan politikus reprezentálja olyan jól a mai közélet sárban fetrengő moralitását, és a nép nyakán teli talppal ugrándozó politikai "elit" jólétben tobzódó egészét, mint Juhász.

Csontos Gábor: A lappangó jobbak

| |
Mottó:  Miben bízhatnak, akik helytállásra biztatják a magyart?
A lappangó jobbakban. Csak a meghunyászkodás és a megfelelő mozgalom hiánya az oka, hogy még nem jelentkeztek. Ha ez a réteg magára talál, és vissza tud térni egy szigorúbb erkölcshöz, mint ami jellemzi a mát, s megkezdi a maradék népi erők kiaknázását: a csoda megtörtént, a magyarság fennmaradt.

Iványi Sándor: Budapesten járt Dávid Rosen

| | | |
„Kétfelé válnak a globális társadalom építői és ellenségei"  - állítja Dávid Rosen rabbi (57 éves), aki a vallásközi párbeszéd egyik élharcosaként nemzetközi konferencián járt Budapesten.

Iványi Sándor: A nemzetközi válság - lehetőség a megújulásra

|
Tudom, sokan sokféle nézőpontból írtak már a gazdasági válságról. Van, aki közgazdász szemmel, és van aki politikus fejjel. Kevés olyan írást találtam az Interneten, és a sajtóban, - csak Dr. Halász József jogász írása jut eszembe - amely a gazdasági-pénzügyi válságot úgy elemezte volna, hogy rámutat: ez a válság egy lehetőség az őszinteségre, a megújulásra. Közíróként, jelen írásomban erre teszek kísérletet.

Bella Árpád: A parlamenti pártok ismételt nemzetárulása

| | |
Az előrehozott választásokat nagy valószínűséggel megnyerné a FIDESZ, kormányra is kerülne. A neokon-cionista eltartók és kitartók tőle is megkövetelnék azonban mindazt, amit korábbi vazallusaiktól. Vagyis ki kell szolgálniuk őket. Ez a szolgálat természetesen olyan elemeket tartalmaz majd, amelyek miatt a párt népszerűsége erősen megcsappan, hiszen arra kényszerítenék, hogy folytassa azt az aljas nemzetáruló és kisemmiző szerepet, amelyet a jelenlegi kormány tölt be.

Iványi Sándor: Jerikó eleste

|
A hetedik nap...A nép csatakiáltásban tört ki, a harsonákat pedig megfújták. Amikor a nép meghallotta a harsonazengést, hatalmas csatakiáltásban tört ki, s a falak leomlottak. A nép nyomban megrohanta a várost, - ki - ki – ahol éppen volt, és bevették. Betöltötték az átkot mindenkin, aki a városban csak volt, férfin, és nőn, fiatalon és öregen, az ökörig, juhig, szamárig, a kardnak élével.

Rózsa-Flores Eduardo: Egy ír a Székelyföldön

| | |
A napokban hallottam egy történetet.
A nyáron esett meg az eset valahol fent a Székelyföldön.
Tűzött rendesen a nap, a fenyőgyanta illata betöltötte a környék minden zugát...

Rózsa-Flores Eduardo: Nyári délután egy magyar faluban

|
Tart még ez a nyár.
Háborús nyár. Minden tekintetben. A Kárpát-medence, szokás szerint, adja magát. Jönnek és mennek a szelek, –ilyenek-olyanok- tornádók, minden nemű és fajtájú viharok. Dúl az égi háború. A rossz emlékű II. Ukrán Front –kinek milyen (ez itt az első fasiszta állításom helye, gondolom)- helyett mostanában hideg-meleg frontok tombolnak a fejünk felett. Kapkodja is a levegőt a szegény magyar…

Várkonyi Nándor: Az ötödik ember - A sarló és a kalapács III. rész

|

A csatorna felbuggyant szennye befreccsenti a forradalom harcosait is. A vörös gárda a fekvőbeteg Plehanovnál tizenötször tart házkutatást. Gotz, mensevik vezér, midőn egy matróz ráfogja puskáját, múltjára, a tundrán töltött számkivetésre hivatkozik; a matróz gúnyosan röhögve feleli: „Mindenki egyenlő, az én apám egyébként húsz évig ült börtönben lopás miatt.”  A tudás, a műveltség, a tehetség gyanús.

Czike László: Magyarország újrafelosztása

| |

Előre bocsátom, hogy most „kapitális baromságokat” fogok leírni. Hogy miért? Egyrészt, mert ha már az ország (és persze a glo­bali­zált világ) mindenkori-mai ve­zetőinek „van joguk” reggeltől estig, (mi több, éjjel is!) kapitális baromságokat mondani, nyilatkozni, s főleg cselekedni, akkor miért ne lenne nekem, egyszerű – amúgyis a közélet szinte minden területén deklaráltan fe­lesleges – közál­lam­pol­gárnak is jogom ugyan­ezt tenni? Bőven van kiket majmol­nom! Másrészt pedig alapvető, íratlan, megelőző egészség-védelmi szabály, hogy ami az emberből hirtelen kikívánkozik, nos, azt bi­zony célszerű mielőbb kiengedni, mert a tartós visszatartás sú­lyos következményekkel – pl. felfúvódás, bélcsavarodás – is járhat.

Csontos Gábor: Elvesztegetett hónapok, elvesztegetett lehetőségek (A nagy dilemma: ’aki időt nyer, politikai életet nyer’?)

|
A szezonális hatásoktól megtisztított kalmárdemokráciánk legerősebb parlamenti ellenzéke elmulasztotta a 2006-2010-es parlamenti ciklus legnagyobb esélyét a legszélesebb társadalmi támogatottságot élvező kormányváltás gyors és sikeres kiharcolására.

Czakó István: Gyurcsány azt mondta, ITT A VÉGE! - szerintem is!

| | |

Szomorú, és tudathasadásos állapot, amikor egy ember nem tudja, hogy hány szerepet játszik. Amikor nem tudja ma, hogy mit mondott tegnap. Szomorú, hogy a hatalomhoz való görcsös ragaszkodása közepette másokat éppen ezzel vádol. De szomorú az is, amikor a megélhetési parlamenti pártok (hovatartozástól függetlenül) ki akarják oktatni azokat, akik megválasztották őket. Amikor nekem (mint állampolgárnak) meg akarják szabni, mikor helyes a tiltakozásom, önvédelmem, s mikor nem.

Rózsa-Flores Eduardo: A teknősbéka az oszlop tetején

|
A fiatalember sétál a városban. Az egyik téren leül egy padra. Mellette idősebb úriember újságot olvas. Kis idő múlva, természetesen -oh Álmok! oh, régi szép idők!- beszélgetni kezdenek. A téma, hogy hogy nem, az ország helyzete, és végül rákerül a sor Gyurcsány Ferencre is.

Csontos Gábor: Blogfantázia

|
Politológusként arra törekszem, hogy lehetőleg ne egyes személyek cselekedetein keresztül körvonalazzam a politikai/gazdasági és pénzügyi folyamatokat, amelyek kihatnak a magyar társadalom helyzetére. A megnyilatkozó személyek általában ’szócsövek’: a mögöttük álló támogatói/felhasználói érdekkörök verbális eszközei. Kivételt a miniszterelnök blogjával teszek ebben a pillanatban, mert az egyre mélyülő társadalmi válság súlyossága szöges ellentétben áll a miniszterelnök kincstári optimizmusával. Nem tudni, mitől hogyan, milyen irányból mozdult meg a magyar gazdaság, amikor nyugatról egyre jobban sűrűsödnek azok a pénzügyi/gazdasági viharfellegek, amelyek nem sok jót hoznak és jelentenek az európai uniós tag Magyarországnak (sem).
Tartalom átvétel